Mostanában elég sokat futok terepen. Valahogy jobban esik fák között, tavak, patakok mellett futni, egy-két, kisebb-nagyobb domb közbeiktatásával, mint állandóan az aszfaltot koptatni. Szerencsére nemrég sikerült egy inov8 terepfutócipőt is vennem, viszont hosszabb távon még nem lett letesztelve. Így pont kapóra jött a Hat vár hat rád rendezvény. Néhány üzenetváltás a Futóegerekkel és már el is döntöttük, hogy le fogjuk futni a 32 kilométeres távot.
Maga a túra Dombóvár környékén visz végig, döbröközi indulással, érintve a régióban található 6 várromot. (Már ami megmaradt belőlük.) Reggel 6:45-kor indultak a túrabuszok, amivel a szomszéd településre vitték a rengeteg túrázni (és futni) vágyó embert. Persze az Egerek egy része most is az utolsó pillanatra hagyta az érkezést, szerencsére még pont időben jött a banda másik fele, egy perc múlva már indultunk is.
Döbröközön a busz pont az első várrom (Werbőczy vár) előtt tett le minket, ennek a felfedezéséhez egy kilométert sem kellett megtennünk:
Werbőczy vár
Középkori hangulat várt minket, sátrak, zászlók, végvári vitézek, páncélos fegyveresek, janicsárok, stb. Gyors regisztráció és csapatfotó után a polgármester beszédét már nem vártuk meg, hanem a túrázókat megelőzve útra keltünk.
Csapatfotó
Kényelmes, beszélgetős tempóban haladtunk egészen a Szarvasdi várromig, ahol is rögtön sikerült nem észrevennünk a szalagozást és úgy kb. 200-300m megtétele után egy erdei tisztásra értünk, a várrom helyett. Visszaindultunk. Persze visszafelé már olyan egyértelmű volt, hogy merre kellett volna továbbmennünk. Gyorsan felkapaszkodtunk a jó kis meredek emelkedőn a várromhoz, ahol is ügyességi játékkal vártak minket a szervezők. Patkódobás. (Sikerült is jól összeolajoznom a kezem - meg egy kicsit a pólómat is -, mert alig, hogy felértem a kaptató tetejére és próbáltam levegőt venni, a kedves szervezőbácsi már nyomta is a kezembe a patkót, hogy dobáljam. Mondjuk szerintem előtte vette ki a patkókat az olajosvödörből... Na, majd jövőre jobban odafigyelek, vagy nem erőből, tempósan futom meg az emelkedőt. De az is lehet, hogy többet kellene edzeni a dombokra...)
A Szarvasdi várrom maradványai és kis csapatunk
Szóval az ellenőrzőpontokon áthaladva, valamint az ügyességi állomásokon pénzt lehetett nyerni: a túrának saját pénzneme volt a Werbőczyus.
A túra végén az összegyűjtött Werbőczyusokat különböző dolgokra lehetett beváltani. Póló, túrabot, sapka, emlékplakett, hűtőmágnes, stb.
A sikeres patkódobálás és frissítés után továbbindultunk, a következő várrom jó messze volt még. Erdő mellett haladtunk el, kisebb emelkedőket másztunk meg, beszélgettünk és figyeltük a tájat.
Szép lassan beértünk Dombóvárra, ahol is a 10. kilométerben a Gunarasi frissítőpont várt minket limonádéval, szódával. Pont jól jött. Nagyon ráérősre vettük a frissítéseket, itt is elidőztünk egy jódarabig. Aztán indulás tovább, Gunaras-parkerdő következett cipőfotózással, majd a város határa közelében a Kaposon is átkeltünk.
A képen a futócipőmárkák szép kis palettája látható
Miután áthaladtunk a Kaposon, utána közvetlenül mellette futottunk egy 3 kilométert. A tájra továbbra sem lehetett panaszunk. Ezután átkeltünk a Hábi-patak, majd a Baranya-csatorna szebb napokat látott hídjain is.
A Háby-patak hídja
A Háby-patak
A Baranya-csatorna hídja
Majd egy kb. 1,5 kilométeres, szúrós növényekkel (és káromkodásokkal) tarkított szakasz következett. Gyakoroltuk a magastérdemelést, másképpen nem nagyon lehetett futni. De a megpróbáltatásoknak hamarosan vége lett, mert kiértünk a susnyásból és már közel volt a következő várrom.
Földúton, veteményesek között haladtunk el és nemsokára megérkeztünk a Leányvárhoz. Eléggé rossz állapotban van sajnos, mindössze egy kis faldarab maradt meg belőle.
A Leányvár és a lábam
Fotóztunk, frissítettünk itt is, majd indultunk. Az idő haladt, mi meg többet mókáztunk, mint futottunk és még csak 19 megtett kilométert jelzett az órám. Nyakunkba kaptuk a lábunkat és falni kezdtük a kilométereket, átfutottunk a Liget lakótelepen, majd a Nyerges tó mellett is elkocogtunk. Innen pedig egyenesen be az erdőbe a szúnyogok közé. Dombok-lejtők jöttek mentek, közben sikeresen megetettük a szúnyogok nagy részét is. Megállni csak 1-1 gyors fotózásra álltunk meg néha mert a szúnyogsereg nem viccelt.
Az erdőből kiérve egy kisebb dombot kellett megmásznunk, majd egy gabonamező szélén vezetett minket a kijelölt útvonal. Na, itt szinte lehetetlen volt a futás, inkább erős gyaloglós tempóra váltottunk.
Kiértünk a gabonatáblából, be megint az erdőbe egészen a Dáró vár romjaiig. Sajnos a várból szinte semmi sem maradt meg és még azt a kicsit is elfelejtettem lefotózni (na, majd jövőre).
A vár után egy extrém meredek ereszkedés következett, szerencsére a szervezők köteleket feszítettek ki, hogy legyen egy kis kapaszkodási segítség. (Mondjuk én mivel terepfutó cipő volt rajtam és még nem próbáltam ki, hogy hogyan viselkedik a cipő ilyen körülmények között, gyorsan felavattam a lejtőn a kötél nélkül. Pazar volt! A cipő tette a dolgát, küzdött a gravitáció ellen, egyszer-kétszer kellett "fékeznem" a kezemmel az útbaeső fákon, de egyben értem le, karcolás nélkül.)
Innen már nem várt minket több domb, csak 1-2 meglepetés: Először sikerült majdnem eltévednünk a szalagozás férleértelmezése (hiánya?) miatt és egy jó kis sárdagonya közepére jutottunk. De legalább tudtam egy ilyen képet is készíteni:
A dagonyából kikerülve pozitív meglepetés is ért minket, a jágónaki frissítőponton csörögefánk és lekvár várt minket az ásványvízen kívül. (Ezúton is nagyonnagy köszönet a jagónaki önkénteseknek! Szuperek vagytok és a fánk is nagyon finom volt!) Ráérősen bedobtunk párat, majd felmértük, hogy kinek hogyan néz ki a lába az eddigi kicsit több, mint 28 km után.
Vékony sár és porréteg csak a vádlim aljáig, semmi komoly...
A finom fánkok után egy kilométert sem tettünk meg, Lovagok állták utunkat. Mint kiderült az első 7 túrázót, aki idáig eljutott lovaggá ütik. Megköszöntük nekik a szívélyes gesztust, de igyekezni szerettünk volna, - meg mi nem is túrázók, hanem futók vagyunk - mondtuk nekik. Meghagyjuk a lovagi címeket a túrázóknak. Ezzel nem győztük meg őket teljesen, így a végén azért egyikünket csak lovaggá szentelték:
Bátran folytattuk utunkat ezután, mostmár felszentelt lovag is volt közöttünk. A maradék két vár meghódítása így már gyerekjáték. Mezőkön, legelőkön futottunk át, magányos, kidőlt fa keresztezte utunkat.
Innen már nem álltunk meg, odarobogtunk az ötödik, egyben utolsó előtti várhoz, a Gólyavárhoz.
Gólyavár
Sajnos a terepes részek ezzel véget is értek, az utolsó 1,5 km-t már aszfalton tettük meg a Szigeterdőig, ahol is az utolsó vár, egy őrtorony (lakótorony) és egy egész középkori vásár várt minket.
Lakótorony a Szigeterdőben
Mindent összefoglalva ez egy nagyon jó kis futás volt, még így eltévedésekkel, gabonamezővel, dagonyázással együtt is. Örülök, hogy veletek futhattam ezt végig Futóegerek! Külön köszönet jár Szabinak, aki szerzett nekem egy emléklapot, mert a célbaérés után én gyorsan hazaindultam...
...és, ha már a köszönetnyílvánításnál járunk, egy hatalmas KÖSZÖNÖM jár a szervezőinek is: jól és profin szervezett túrán vehettünk részt, az útvonal szalagozására sem lehet panaszunk, szép élményekkel gazdagodtam. Ráadásul a célbaérés után még rendezvények várták az érdeklődőket. Középkori vásár, hastánc, fegyverbemutató, kenyérlángos, lovagi torna és este 19:00-től harci játék:
„Hogy vala Tinódi Sebestyénből Lantos, az nagy dombói ütközet végett”
Kászon bég és Werbőczy Imre seregei csatájának korhű bemutatása
A futásunk alatt nemcsak képeket, hanem pár videót is sikerült készítenem, amiből a legjobbakat másnap kiválogattam és egy kis zenével kiszíneztem.
Mi Futóegerek így kalandoztunk:
Remélem hagyományteremtő lesz ez a túra és a következő években egyre több túrázó (valamint futó) fogja felkeresni Dombóvárt. Tolna megye szép, aki a dombóvári régiót szeretné felfedezni, annak csak ajánlani tudom ezt a túrát/útvonalat! Én jövőre már beírtam az eseményt a naptáramba!
Útvonal, szintrajz
Ha esetleg valaki nem a konkrét túra időpontában szeretné bejárni az útvonalat és a szintrajzra is kíváncsi, vagy le szeretné tölteni az útvonalat gpx fájlban, a GPSies oldalon mindent megtalál. [link]
